index1R1C2
index1R2C2 index1R2C4 index1R2C7
index1R3C2
index1R4C2
GermanMagyar
Kezdőlap
Vecsésről
Nevezési feltételek
Eredmények 2013
Biztonsági Terv
Programok
Kiállítók, Résztvevők
Elérhetőség
Támogatóink
Galéria
Videók
Belépés
index1R4C5
Vecsésről
Vecsésrõl – dióhéjban

Vecsés elsõ okleveles említése 1318-ból való. A XVI. századi török dúlás után a település pusztasággá vált. Lakói, a környékbeli falvakhoz hasonlóan elpusztultak, elmenekültek.
1786-ban II. Grassalkovich Antal földesúr telepítette be újra ötven, jobbára sváb- jobbágycsaláddal. A telepítési szerzõdésben már szerepelt, hogy a nádasok között lévõ tisztáson, minden új gazda 150 öl káposztaföldet kap, melynek termésébõl 1/7-nyi dézsmát köteles leadni.
Vecsés, a kezdetektõl mezõgazdasági településnek számított. A vecsési káposztát 1797-ben már említi a Historia Domus, miszerint egy március 5-én kelt szerzõdésben a vecsési gazdák vállalták, hogy papjuk káposztaföldjét felássák. Országos hírnevét azonban a Ferihegy TSZ-nek köszönheti. A 70 regisztrált gazdasági vállalkozáson felül 150 kisebb-nagyobb savanyító üzem található jórészt családi vállalkozásként a településen.
 


Mit jelent Vecsésnek a káposzta?


Mindenekelõtt két évszázadon keresztül szorgalmas, kitartó munkát, a vecsési családoknak megélhetést. A mai Vecsésnek tradíciót, országos hírû terméket. A vecsési savanyított káposzta ma általánosan ismert fogyasztói márkanév, ezért köszönettel és hálával tartozunk elõdeinknek.

 A vecsési savanyított káposzta


A káposzta eltartásának leggyakoribb módja a savanyítás volt. A XVIII-XIX. században a téli idõszak legtöbb ételféleségét savanyított káposztából készítették. A savanyítás családi receptura szerint történt. A finom ízû savanyú káposzta különleges árúnak számított és mindenkor jól eladható volt. A föld szeretete, a termelés és feldolgozás módja és eszközei generációkon keresztül öröklõdtek és fejlõdtek. Jellemzõen ma is az egykori német telepesek leszármazottainak családi gazdaságaiban folytatják ezt a tevékenységet. A jövedelmezõséget az biztosította, hogy három, ma többnyire elkülönülõ szakmát egyesítettek: a termelést, a feldolgozást és a kereskedelmet – piaci árusítást. Ez a családtagok között munkamegosztást, egymásra utaltságot, fegyelmezett együttmûködést igényelt.

Miért éppen Vecsés lett híres a káposztáról?

 A piac közelsége


A fõváros élelmiszer-ellátásában mindig jelentõs szerepet játszott a vecsési térség. Kezdetben a vecsési gazdák az egyéb zöldségfélék mellett a téli idõszakban savanyított káposztát is árultak.
Az erjesztõ fakádakból literre mérték ki a magas C-vitamin tartalmát megõrzõ élelmiszert. Budapest zöldségpiacain egy-egy család évszázados tradíció alapján forgalmazza termékeit. A családok fokozatosan épültek be a közétkeztetés alapanyag-ellátásba. Az egészségügyi, közoktatási intézmények mellett a fegyveres testületek közkonyhái is jelentõs felvásárlói lettek a vecsési káposztának. Megint más családok a zöldség-gyümölcs és hentesüzletek állandó beszállítói lettek. A hentesüzletek forgalma megnõtt, ha a hús mellé savanyított káposztát is kínáltak.
A nagybani piacon keresztül és az országos hálózattal rendelkezõ üzletláncok révén ma már az egész országban kapható a vecsési káposzta.
Az export azonban még nem jelentõs tétel.
 Éghajlati adottságok


Magyarország nyári idõszakának kedvezõ átlaghõmérséklete és a napsütéses órák magas száma miatt különlegesen alkalmas a zöldségtermesztésre. A vecsési térség talajai abban különlegesek, hogy a termõréteg alatt vízzáró agyagréteg található, amely nagy mértékben növeli a talaj vízmegtartó képességét és az aszályos években is biztonságos termesztést garantált a gazdák számára.
 Fajtaszelekció


Az emberi tényezõk legfontosabbika a vecsési ember földszeretete, szorgalma, precizitása. Ennek jó példája a ”Vecsési lapos” tájfajta, amely 200 éves szelekció eredménye. A családok a legszebb termékeket kiválogatták, gyökerestõl, földlabdával kiásták, pincékben, vermekben földelve tárolták, majd tavasszal a kertben elültetve maguk állították elõ a vetõmagot.
 Gépesítés


A feldolgozható mennyiséget megsokszorozta az a vecsési illetõségû Trethán Károly kisiparos találmánya, aki megalkotta a villanymotorral meghajtott forgótárcsás szeletelõ gépet a szárnyas torzsafúróval.
A Termelõszövetkezetekben nagyüzemi módszerekkel, 200 mázsás betonkádakban erjesztették a káposztát. Erre az idõszakra esik az országos terítés beindulása és az országos hírnév megalapozása. A legjobb minõséget azonban továbbra is a hagyományos eljárást alkalmazó „háztáji” gazdaságokban állították elõ.
A rendszerváltás óta a családi gazdaságok kisüzemei jelentõs fejlesztéseket hajtottak végre. A nagyobb teljesítményû gépekrõl a szeletelt káposztát szállítószalag továbbítja a 2 -3 köbméteres mûanyagtartályokba. A levegõ kiszorítását a lesúlyozott fatetõk helyett vízzel töltött mûanyag tömlõkkel, úgynevezett vízzsákokkal biztosítják.
A kiszerelést, csomagolást a piac igényei szerint alakították ki. A zöldségpiacokon továbbra is hordókból árulják a vecsési savanyú káposztát. A nagybani forgalmazás elsõsorban vödrös kiszerelésben történik. Az üzletláncok beszállítói egykilogrammos, fóliatasakos vákuum-csomagolást alkalmaznak.
A Ferihegy Kft. által gyártott és forgalmazott konzerv savanyú káposztát hazai és külföldi piacokon értékesítik.

Hogyan tovább?


Ahhoz, hogy a vecsési káposzta hungarikummá váljék, (mint pl. a szegedi paprika) az önkormányzat és a feldolgozók együttmûködése szükséges. A vecsési káposzta hírnevének megõrzése, a különleges minõség biztosítása a mi generációnk feladata.
Ennek jegyében szervezzük meg évente a KÁPOSZTAFESZT–et hiszen nem lehet más célunk, mint a generációról generációra öröklött hagyományok továbbvitele és fejlesztése, a méltán híres vecsési káposzta hírnevének további öregbítése kontinensünkön és szerte a nagyvilágban.
 
index1R4C8
index1R20C2